Érdekességek

Veszprém város lakossága újabb látványossággal büszkélkedhet.

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. október 1-én Veszprémben ünnepélyes keretek között avatta fel a különleges és egyedi formájú fa kilátót, amelyet Jutas vitézről neveztek el. A fa kilátó egyedi formája nem véletlen, mert a kilátó szerkezete és arányai a természet és a matematika törvényszerűségének Fibonacci sorozatokkal illusztrált kapcsolatát hirdetik (Fibonacci-sorozat lényege, hogy az egymást követő számok összege megegyezik az utánuk következő számmal). Ez a számsor a csigák vázának, a fenyőtoboz, a napraforgó szemek, a virágszirmok elhelyezkedésének, a faágak növekedésének spirális modellje, ilyen görbét ír le a lefolyóban a víz, és ilyen alakú a Tejút-rendszer is.

Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.

Története:gyakori megjelenése miatt a geometriában már ókori matematikusok is tanulmányozták az aranymetszést. Bizonyíthatóan az ókori Egyiptomban is értették és használták ezt a törvényszerűséget. Az i. e. 2600 körül épült gízai Nagy-piramis arányaiban is felfedezhető az aranymetszés aránya.
A piramis alapélének a fele (átlag 186,42 m) és oldallapjainak a magassága (kb. 115,18 m) az aranymetszés szerint aránylik egymáshoz (0,03%-os eltéréssel, ami hibahatáron belülinek tekinthető).
Az ókori görögök is ismerték ezt az arányt. Püthagorasz, Theodórosz és Eukleidész is foglalkozott vele. Az aranymetszés jelölése, a Φ (görög nagy fí betű) Pheidiász görög szobrász nevéből származik, aki gyakran alkalmazta munkájában.

A szabály alkalmazását akkor javasoljuk, ha egy adott munka során a tökéletes arányosságra, szimmetriára törekszünk.
Ha szabadjára engedjük fantáziánkat egyedit alkotunk, mert néha épp az arányoktól való eltérés az az eszköz, amely kifejezi egyéniségünket.
Az aranymetszés módszer alkalmazásával az általunk készített tárgyak arányosak, a szemnek tetszetősebbek lehetnek.